Az én-hatékonyság elmélet úgy tartja, hogy az emberek valószínűleg tevékenységet olyan mértékben, hogy látják magukat, hogy kompetens legyen. 4 az önhatékonyság forrásai a Teljesítményteljesítmények, a helyettesítő tapasztalatok, a társadalmi meggyőzés, valamint a fiziológiai és érzelmi állapotok.,
a Bandura Önhatékonysági elmélete azt az elvet követi, hogy az emberek valószínűleg olyan mértékben vesznek részt a tevékenységekben, hogy érzékelik magukat az ilyen tevékenységekben.
az önhatékonyság az a meggyőződés, hogy az ember hatékony bizonyos feladatok elvégzésében. Albert Bandura önhatékonysági elmélete fontos hatással van a motivációra.
staples et al. (1998), az önhatékonysági elmélet azt sugallja, hogy az egyének négy fő információforrást használnak az önhatékonysági ítéletek kialakításakor.,
az erő sorrendjében; azok az emberek, akik nagyon hatékony cselekedetnek tekintik magukat, gondolkodnak és másképp érzik magukat, mint azok, akik nem érzik magukat hatékonynak. Ők termelik a jövőjüket, ahelyett, hogy egyszerűen megjövendölnék. – Albert Bandura
az Önhatékonysági hiedelmek forrásai
az önhatékonyság 4 forrása;
- Teljesítményteljesítmények.
- Vicarious Experience.
- társadalmi meggyőzés.
- fiziológiai és érzelmi állapotok.,
teljesítményértékelések
személyes értékelési információk, amelyek az egyén teljesítményein alapulnak. A korábbi sikerek növelik a mesteri elvárásokat, míg az ismételt kudarcok csökkentik őket.
Vicarious Experience
a mások megfigyelésével szerzett tapasztalatok sikeresen végeznek tevékenységeket.
ezt gyakran modellezésnek nevezik, és elvárásokat generálhat a megfigyelőknél, hogy teljesítményüket a megfigyelésekből való tanulással javíthatják.,
társadalmi meggyőzés
tevékenységek, ahol az embereket javaslatokkal vezetik, abban a hitben, hogy sikeresen megbirkózhatnak bizonyos feladatokkal. Coaching, így értékelő visszajelzést teljesítmény közös típusú társadalmi meggyőzés.
fiziológiai és érzelmi állapotok
az egyén fiziológiai vagy érzelmi állapotai befolyásolják az egyes feladatokra vonatkozó önhatékonysági ítéleteket. Az ilyen feladatokra adott érzelmi reakciók (például szorongás) negatív ítéletekhez vezethetnek a feladatok teljesítésének képességéről.