Tanulmánytervezés: prospektív klinikai vizsgálat.
célkitűzés: a vizsgálat célja az volt, hogy számszerűsítse a normális lumbális mozgási tartományt (ROM), és összehasonlítsa ezeket az eredményeket azokkal, amelyeket a napi 15 szimulált tevékenység (ADLs) elvégzésére használnak tünetmentes alanyokban.,
háttéradatok összefoglalása: az ADLS alatt az ágyéki gerinc ROM-ját jelző korábbi vizsgálatok korlátozottak voltak, csak 4 Adl-re összpontosítva. A vizsgálat célja az volt, hogy számszerűsítse a normál lumbális ROM mértékét, és meghatározza, hogy mennyi mozgás szükséges a 15 szimulált Adl végrehajtásához.
módszerek: nem invazív elektrogoniométert és torziométert alkalmaztak az ágyéki gerinc ROM-jának mérésére., Az eszközök pontosságát és megbízhatóságát úgy erősítették meg, hogy összehasonlították a dinamikus hajlítási/kiterjesztési és oldalirányú hajlítási röntgenfelvételekből származó ROM-értékeket a röntgenfelvételek készítésekor aktivált készülék által biztosított értékekkel. Az Intraobserver megbízhatóságát úgy állapították meg, hogy ugyanazon alanyok ismételt méréseihez az intraclass korrelációs együtthatót 1 vizsgálóval számították ki egymást követő napokon., Ezek az eszközök foglalkoztattak klinikai laboratóriumi környezetben, hogy értékelje a teljes aktív ROM az ágyéki gerincet (ie, hajlítás/kiterjesztését, oldalsó hajlító -, illetve elfordulás) 60 tünetmentes egyénekben (30 nők 30 embert; 20 éves, 75 y) meg kell vizsgálnia a funkcionális ROM szükséges, hogy teljes 15 szimulált Végrehajtásával.
eredmények: a radiográfiai mérésekkel összehasonlítva az elektrogoniométert 2, 3+/-2, 6 fokon belül pontosnak találták (átlagos+/-SD). Az intraobserver reliabilitása a teljes és funkcionális ROM értékeléséhez egyaránt kiváló volt (intraclass korrelációs együttható 0.,96, illetve 0,88). Az abszolút ROM, illetve százalékos aránya a teljes aktív ágyéki gerinc ROM során a 15 Végrehajtásával 3 49 fok 4% 59% (medián: 9 fok/11%) a hajlítás/kiterjesztés, 2, 11 fok 6% 31% (6 fok/17%) oldalsó hajlító -, illetve 2-7 fok 6% – ról 20% – os (5 fok/13%) a forgatása. Egy tárgy földről történő felvétele, akár hajlítási, akár guggolási technikával, az összes ADL közül a legtöbb ROM-ot igényelte. A guggolás szignifikánsan kevesebb sagittális mozgást igényelt, mint a derék hajlítása (42 vs.48 fok, P=0,003)., Nem volt különbség mind az oldalsó, mind a forgási mozgásban a 2 technika között (11 vs.11 fok, illetve 6 VS. 6 fok). Mind a növekvő, mind a csökkenő lépcsők egyenlő mennyiségű teljes mozgást igényeltek mind a 3 mozgási síkban. Összességében a személyi higiénia (kézmosás, hajmosás, borotválkozás és sminkelés) hasonló mértékű mozgást igényelt, mint a 3 mozdony (gyaloglás, fel-le lépcsőzés).,
következtetések: a szimulált Adl-ek végrehajtásához szükséges lumbális mozgás mennyiségének számszerűsítésével ez a tanulmány azt jelzi, hogy a legtöbb ember teljes aktív ROM-jának viszonylag kis százalékát használja ilyen tevékenységek végrehajtásakor. Ezek a megállapítások olyan kiindulási adatokat szolgáltatnak, amelyek lehetővé teszik a klinikusok számára, hogy pontosan felmérjék a preoperatív károsodást és a műtét utáni kimenetelt.