Diego Velázquez a 17. század spanyol mestere volt. Bár számos festménye az akkori Kortárs barokk stílus elemeit emeli ki, karrierje széles körű volt, amelyben kifejezetten egyedi stílust fejlesztett ki. Fülöp király monarchiájáról és udvaráról, valamint a nagy spanyol királyi családról ismert, de mitológiából, keresztény ikonográfiai művekből és műfaji festményekből is készített jeleneteket., A modern kor művészei, köztük Pablo Picasso, Édouard Manet és Salvador Dali, következetesen visszatértek Velázquez életművéhez inspirációként, gyakran művészi párbeszédben műveivel.

1599-ben született a spanyolországi Sevillában, Velázquez Francisco De Herrera, majd később Francisco Pacheco tanítványa volt, aki a barokk tenebrizmust vallási képekbe és műfaji jelenetekbe integrálta. 1622-ben Madridba költözött, szinte azonnal királyi védnökséget biztosított; kevesebb, mint egy év elteltével IV. Fülöp király megbízta őt egy portréval, amely ezután biztosította az éves fizetését udvari festőként., Két nagy expedíción utazott Olaszországba, először 1628-ban, majd 1649-ben, amely stílusának és karrierjének alakulásáról számolt be. Tanulmányozta Tiziano, Tintoretto, Raphael és Michelangelo műveit, és készített portrékat főbb politikai szereplőknek, köztük X. Ince pápának, amely azóta Velázquez egyik legkedveltebb alkotása lett. Pályafutása csúcspontját jelentő Las Meninas-t 1656-ban fejezte be, a spanyol trón örökösének és közvetlen családjának sokoldalú portréját mutatva be., Tükrökkel, önarcképekkel és a tekintetek komplex labirintusával Velázquez egy introspektív festményt szervezett, amely megkérdőjelezi a reprezentáció természetét. A tudósok, köztük Michel Foucault, folyamatosan használják a festményt a festészet gyakorlatának feltárására. A művész 1660-ban halt meg Madridban.,

Velázquez életműve kritikus eleme a nyugati művészettörténet kánonjának, művei megtalálhatók a madridi Prado Múzeum állandó gyűjteményeiben, a Nemzeti Galériában, Londonban, a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban, valamint szinte minden más nyugati nagy Múzeumban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük