vannak különböző trendek változása, mind a talaj víztartalma, illetve világos intenzitású, de nem a változás tartalmát talaj tápanyag. Az évelő talajvízszintre vonatkozó kevesebb adat rendelkezésre állása alapján több tanulmányra van szükség ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk ebben a témában.,
Egy általános trend kiválasztása szaporodási módok tekintetében talaj tápanyag szintjét évelő
Klonális növények fokozott kiosztás klonális reprodukció alatt jó talaj termékenységét Sanguinaria canadensis (Marino et al. 1997), Allium vineale (Ronsheim 1996), Leymus chinensis (Bai et al. 2009), valamint a Penthorum sedoides (Nicholls 2011) (lásd az 1. táblázatot), valószínűleg azért, mert a szexuális reprodukció sokkal költségesebb, mint a klonális reprodukció (López-Almansa et al. 2003). A kedvező talaj csökkenti a kiválasztandó utódok genetikai sokféleségének szükségességét (Bai et al. 2009)., Ez lehetővé teszi a növény számára, hogy genetikailag azonos utódait olyan környezetbe helyezze, amelyben az anyanövény sikeresen reprodukálódott. Feltételezzük, hogy ez a jelenség a klónszaporulatok egyéb funkcióinak, például a tárolásnak, a tápanyagfelvételnek és az áttelelésnek, valamint a fokozott fotoszintézisnek tudható be. Ezenkívül az együtt növekvő genetikailag azonos testvérek közötti könnyítés elősegítené a klónok reprodukcióját (Ronsheim and Bever 2000; Ronsheim 1996).,
tápanyagszegény talajokban a növények több erőforrást oszthatnak ki az L. chinensis (Bai et al. 2009), P. sedoides (Nicholls 2011) és Trapella sinensis (Liu et al. 2013) (lásd az 1.táblázatot), mivel a szexuális reprodukció genetikai variációkat eredményezhet, ami növelheti a növények túlélését a jövőben (Grant 1981; Philbrick and Les 1996)., Ezenkívül a magok potenciális menekülési mechanizmusként szolgálhatnak az utódok számára (Choo et al. 2015; Nicholls 2011; van Kleunen et al. 2002). A Szexuális biomassza növekedése azt jelzi, hogy az üzem előnyben részesítheti az új populációk létrehozását, ahelyett, hogy a jelenlegi populációt vetőmag-szétszórással és vetőmag-bankkal bővítené erőforrások szűkössége mellett.,
alkalmi eset a reprodukciós módok kiválasztásában a talaj tápanyag-szintjéhez viszonyítva évelő
Tussilago farfara (Ogden 1974) és Chamaenerion angustifolium (Van Andel és Vera 1977) esetében a vegetatív szaporítás növekvő elosztása a szegény talajokban (lásd az 1.táblázatot). Ennek a hatásnak az okai nem ismertek, de összefüggésben lehet egy “preferenciával”, amelyet T. farfara a nyílt, instabil élőhelyekre mutat, ahol a felszíni talajok gyakran hiányosak a növényi tápanyagokban. Ilyen helyeken, T., a farfara nem halad gyorsan a fényért és a tápanyagokért folytatott verseny felé más fajokkal. Így a taktikai válasz fokozott elosztása rizómák szegény talajok arra szolgál, hogy fenntartsák és bővítse a klón in situ, egy olyan területen, amely kedvezőtlen a magas versenytársak (Ogden 1974).
a szexuális reprodukciós allokáció a T. farfara (Ogden 1974) és S. canadensis (Marino et al. 1997) (lásd az 1. táblázatot)., A vegetatív növekedéstől eltérően a szexuális reprodukció rövid időn belül nem reagálhat a magas tápanyagszintre. Impulzív lenne kizárni a szexuális reprodukció különbségeit a bejelentett tanulmány rövid távú jellege alapján (Marino et al. 1997). Ezen túlmenően e fajnak a talaj termékenységének fokozására adott válasza tovább biztosítja a későbbi szerális közösségek magvaként való kilépését., Az ilyen közösségek, a növények alkalmazkodni árnyékban növelésével levélterület képest levél súlya, de általában nem tartja fenn a nettó asszimilációs ráta alacsony fény intenzitás, hogy a klónok nem szűnnek sokáig, ha ezek overtopped (Ogden 1974).
a reproduktív módok kiválasztásának általános tendenciája az évelő talajvízszinthez viszonyítva
a nedves élőhelyek viszonylag több vegetatív szaporítást részesítettek előnyben, míg a száraz körülmények a cyperus esculentusban (Li et al. 2001b) (lásd a 2. táblázatot)., Következésképpen, nedves körülmények között lehet, hogy szívességet invázió-tartomány kiterjesztése C. esculentus, mert aszexuális reprodukció az őrnagy azt jelenti, hogy a szorzás, mert ez a mód a szaporodás számos előnye van a szexuális szaporodás (Li et al. 2001B; Baker 1974; Turner 1988; Radosevich et al. 1996). Továbbá, alacsony talajvíz-tartalom, mint a környezeti stresszorok, számoltak be, hogy növelje a szexuális szaporodás C. esculentus (Li et al. 2001b) és a Sinapis arvensis (Mal and Lovett-Doust 2005) (lásd a 2.táblázatot)., A talajszárazság gátolhatja a föld alatti szaporítóanyagok behatolását, ezáltal növelve az előállított szaporítóanyagok energiaköltségét, vagy növelve a kudarc esélyét. Az ilyen tényezőknek előnyben kell részesíteniük a szexuális reprodukciót (Loehle 1987). Ezenkívül a magokhoz képest a vegetatív szaporítók általában érzékenyebbek a kiszáradásra (Boedeltje et al. 2008).,
a reprodukciós módok kiválasztásának általános tendenciája az évelő
a szexuális reprodukcióra való felosztás nyilvánvalóan magasabb volt a lombkorona résekben, vagy a nem árnyékolásban. aster acuminatus (Pitelka et al. 1980), Zamai skinneri (Clark and Clark 1987), Uvularia perfoliata (Kudoh et al. 1999), Astrocaryum urostachys (Svenning 2000), C. esculentus (Li et al., 2001a), Smilacina japonica, Kardamine leucantha (Ida and Kudo 2009), és Iris japonica (Wang et al. 2013) (lásd a 3. táblázatot). A növény méretének növekedése a nagy fényintenzitáshoz viszonyítva, valamint a nagyobb növények virágozásának valószínűsége azt jelzi, hogy a méret a szexuális reprodukciót befolyásoló proximális tényező (Kudoh et al. 1999). Továbbá, a fény korlátozhatja a fotoszintát felhalmozódását a szexuális reprodukcióhoz és a virágrügy differenciálódását. Az erdőkben sok növény alkalmazkodik a gyenge fényviszonyokhoz, és alig szaporodik szexuálisan (Kawano et al. 1990)., A virágtermelést negatívan befolyásolta, mint a klonális termelést, jelezve, hogy a szexuális reprodukció szuboptimális körülmények között elnyomódik (Wang et al. 2013). Csak akkor, ha további források állnak rendelkezésre, az A. acuminatus sokkal kockázatosabb szexuális reprodukcióba fektet be (Pitelka et al. 1980).,
másrészt a klonális struktúrákra való felosztás inkább árnyékolási körülmények között történt, mint a Geonoma CF teljes természetes besugárzása esetén. aspidiifolia( Svenning 2000), Ligularia virgaurea (Wang, Xu et al. 2008), és I. japonica (Wang et al. 2013) (lásd a 3. táblázatot)., A növényméretek csökkenése a fotoszintetikus szervek (levelek) nagyobb arányához vezethet, mint a nem fotoszintetikus és a klónkomponensek (Wang et al. 2013). Ezek a morfológiai változások alkalmazkodást jelenthetnek az egyének szén-egyensúlyának fenntartásához árnyékos körülmények között, valamint a klonális terjeszkedés eléréséhez új rametekkel (Wang et al. 2013). Az erdőpadlón a gyógynövények alacsony lefedettsége és a megfelelő növekedési hely miatt gyenge interspecifikus verseny kedvezett a klonális szaporításnak., Ezért klonális terjedési erősen megerősített lakosság stabilitás kiigazítása élőhely korlátozott erőforrások (pl. fény, hőmérséklet) a fiziológiai integráció. Ezenkívül a klonális reprodukció révén a növények kibővíthetik populációikat, hogy az élőhelyeket teljes természetes besugárzással gyarmatosítsák. Úgy gondolták, hogy a klonális reprodukció lehetővé teszi a növények számára a fényben gazdag mikroszitok takarmányozását, hogy megkönnyítsék a genetek létrehozását és csökkentsék a halálozási kockázatot árnyékos körülmények között (Maurer and Zedler 2002; Chu et al. 2006; Wang et al. 2008).,
sok esetben a vegetatív szaporítás nem befolyásolja az allokációt. A vegetatív szaporítás viszonylagos eloszlását az A. acuminatus (Pitelka et al. 1980), A. urostachys( Svenning 2000)és C. esculentus (Li et al. 2001a) (lásd a 3. táblázatot). Az A. acuminatus gyenge fényviszonyok mellett, a lombkorona fejlődése vagy más típusú interspecifikus verseny miatt, energiájának meghatározott százalékát a vegetatív reprodukcióra fordítva, minden növény majdnem biztosítja a túlélését egy évig, mert A., az acuminatus magja alacsony, rizómája magas (Pitelka et al. 1980).
alkalmi eset a reprodukciós módok kiválasztásában az évelő
S. canadensis (Marino et al. 1997) és a Circaea lutetiana (Verburg és 1998 folyamán) gyors vegetatív elterjedést mutatnak a megnövekedett fényszintre reagálva; mivel a szexuális reprodukció nem reagált a fényintenzitás növekedésére (lásd a 3.táblázatot). Mint S., canadensis nő sokkal erőteljesebben a magas-fény élőhelyek, egyedi növények, amelyek kitartott alacsony sűrűségű a árnyékos aljnövényzet válaszol keresztül gyors vegetatív elterjedt, több elágazás vagy rizómák, ha zavarok, mint például a fa alá, adjon meg egy magas fény környezet (Marino et al. 1997). A vegetatív növekedéstől eltérően a szexuális reprodukció nem reagálhat az emelkedett fényre egy vegetációs időszakban. Ezért impulzív lenne kizárni a szexuális reprodukció különbségeit a jelentett tanulmány rövid távú jellege miatt (Marino et al. 1997).,
A bizonyos egyéb esetekben a magyarázat a jelen, vagy inkább gyenge hatása könnyű elérhetőség, a szexuális, valamint klonális termékenységgel a Phytelephas tenuicaulis, aljnövényzet tenyér (lásd 3. Táblázat), így árnyékban-toleráns, hogy a válaszok fény rendelkezésre állás volt, sokkal finomabb, mint amit elfogták az intézkedéseket, amelyek a vizsgálat során alkalmazott (a Főnöknek 2000).,
a reprodukciós módok kiválasztásának általános tendenciája a talaj tápanyagszintjéhez viszonyítva a chasmogamy és cleistogamy növényekben
a magas tápanyagkezelések általában megnövelték a chasmogamous szaporítás elosztását, összehasonlítva a Calathea micans (Corff 1993), Triplasis purpurea (Cheplick 1996), Emex spinosa (Weiss 1980; Sadeh et al. 2009), és Persicaria thunbergii (Kim et al. 2016) (lásd az 1. táblázatot)., A növény nagyobb számú hosszú távú diszpergáló szaporítóanyagba fektet be, valamint lehetőséget kínál új foltok kolonizálására, amikor az élőhelyet tápanyagban gazdagnak érzékeli (Sadeh et al. 2009). Kedvező körülmények között számos, kis chasmogamous achén előállítása hatékony szórási módot biztosít a megfelelő csírázási helyekre, valamint új területeken történő lehetséges letelepedést., Ezenkívül a chasmogamous achének előállítására is szükség lehet a genetikai sokféleség fenntartásához a szétszóródás előtti kitágulás révén, ami valószínűtlen a cleistogamous achene termelésében (Weiss 1980; Keeton 1967). Ezen túlmenően, a diszpergálódó magok, amelyeket a kialakuló terminális panicles-en magasabbra állítanak elő, képesek elmenekülni a zsúfoltság (testvérverseny) negatív következményeitől, amelyek valószínűleg a térben vagy időben nem szétszórt magokból származó palántákra fordulnak elő (Cheplick 1995, 1996; Venable and Brown 1993)., A jelenség további magyarázata a szexuális reprodukció költségeinek csökkenése (Bai et al. 2009; Loehle 1987) és a tápanyagok rendelkezésre állásának hatása a növények növekedésére (Corff 1993; Cheplick 1994), majd a chasmogamous magtermelés növekedése.
ezzel szemben C. micans (Corff 1993), E. spinosa (Weiss 1980) és Persicaria thunbergii (Kim et al. 2016), a különböző tápanyagszintek kisebb mértékben befolyásolják a cleistogamous vetőmagtermelést, mint a chasmogamous magtermelést (lásd az 1.táblázatot)., A szegény talajban a cleistogamous achének előállítása előnyös lenne, ha az ilyen fajok magukban foglalnák a perzisztencia in situ (Weiss 1980) biztosításának mechanizmusát.
a T. purpurea (Cheplick 1996) és E. spinosa (Sadeh et al. 2009) a reprodukciós siker növekedése cleistogamous achének formájában, megerőltető tápanyag-körülmények között (lásd az 1.táblázatot). A tápanyagszegény környezetben, ahol a szétszóródás kockázata magas, a ritkán lakott foltban növekvő növény többet fektet a cleistogamous achenesbe., Ezzel a növény növeli annak valószínűségét, hogy leszármazottai uralják a tapaszt. Mivel a szaporítóanyagok egy kis része általában sikeres csírázáshoz vezet, a növénynek rendkívül nagy számban kell előállítania őket a siker elérése érdekében, ezáltal a” menekülési ” stratégia gazdaságilag megvalósíthatatlan, fárasztó körülmények között (Sadeh et al. 2009). Ha rendelkezésre állnak források, további magokat érlelnek a chasmogamous panicles-en (Cheplick 1996).,
Egy általános trend kiválasztása szaporodási módok tekintetében a talaj vízszint növények chasmogamy, valamint cleistogamy
a Vizes élőhelyek kedvelt több chasmogamous terjedési a Bromus carinatus (Harlan 1945), Stipa leucotricha (Barna 1952), Dichanthelium clandestinum (Bell Quinn 1987) C. micans (Corff 1993), Bromus unioloides (Langer, Wilson 1965), Impatiens capensis (Waller 1980), Collomia grandiflora (Minter Lord 1983; Wilken 1982), Gymnarrhena micrantha (Koller, valamint Roth 1964), valamint Commelina benghalensis (Webster, Szürke 2008) (lásd 2.Táblázat)., A jóindulatú talaj, chasmogamous szaporodás előnyösebb, mint a cleistogamous szaporodás, mert chasmogamous virágok, a termék számos könnyű súly a magot, hogy könnyen eloszlik a szülő növény létezik lehetőségét, beporzás, amely arra ösztönzi az alkalmazkodóképesség, valamint plaszticitás belül a lakosság (Cheplick 1994; Webster, Szürke 2008; Kaul et al. 2000)., Továbbá, mivel a chasmogamous magok a talajfelszínen csíráznak, és csak némi késés után, a cleistogamous magokhoz képest, a környezeti tényezők kedvező kombinációja előfeltétele a kialakulásuknak, valamint későbbi csírázásuknak és letelepedésüknek. Ez jól illeszkedik ahhoz a viszonylag alacsony toleranciához, amelyet palántáik a kedvezőtlen talajnedvesség-rendszerek felé mutatnak (Koller and Roth 1964)., Ezenkívül az alacsony csapadékmennyiségű években a növény a cleistogamous magok (Koller and Roth 1964) előállítása után chasmogamous virágzat kialakulása nélkül elszáradhat és elpusztulhat.
eközben cleistogamous reproduction was favored over chasmogamous reproduction as talajnedvesség became more limited in B. carinatus (Harlan 1945), S. leucotricha (Brown 1952), D. clandestinum (Bell and Quinn 1987), C. grandiflora (Minter and Lord 1983; Wilken 1982), G. micrantha (Koller and Roth 1964), and C. benghalensis (Webster and Grey 2008) (lásd a 2.táblázatot)., Ez a megnövekedett aránya cleistogamous Virágok válaszul a víz stressz szolgálhat alkalmazkodás, hogy növelje a valószínűségét a reproduktív siker szokatlanul száraz években (Minter and Lord 1983). A cleistogamous gyümölcsök nagyon biztonságos befektetés. Az imbibitációk után viszonylag hamar elkezdenek csírázni, csírázásuk viszonylag kevésbé érzékeny a környezet változásaira. A cleistogamous achenes palántái sokkal nagyobb mértékben maradtak fenn, mint a chasmogamous achenes., Ezenkívül a nagyobb cleistogamous mag által termelt palánták erőteljesebbek, és nagyobb versenyképességgel rendelkeznek, és ellenállnak a kedvezőtlen talaj-nedvesség viszonyoknak, mint a chasmogamous magok (Webster and Grey 2008; Kaul et al. 2000). Mindezek a jellemzők általában növelik a csírázásra és az életciklus befejezésére vonatkozó valószínűségeket., Ezen túlmenően, mivel a cleistogamous magok jellemzően korlátozott szétszóródással rendelkeznek, mint a chasmogamous magok, pontosan olyan körülmények között csíráznak, amelyek elegendőek ahhoz, hogy szüleik befejezzék életciklusukat, és a folyamat valószínűleg megismétlődik (Koller and Roth 1964). Ezenkívül a növények stresszes körülmények között elsőbbséget élveznek a cleistogamous virágok számára, mivel a cleistogamous Virágok olcsóbbak, és így a növény képes néhány cleistogamous utódot előállítani olyan körülmények között, amelyek nem teszik lehetővé a költségesebb chasmogamous utódok előállítását (Bell and Quinn 1987)., Továbbá, ha a megnövekedett páratartalom körülveszi a stigma és csírázó pollen eredményeként a zárt corolla cleistogamous virágok, akkor túlzott kiszáradás száraz körülmények között lehet megakadályozni (Minter and Lord 1983). Lehetséges, hogy a chasmogamy/cleistogamy változása a nedvesség gradiensén keresztül egyszerűen a növény méretének közvetett hatásai voltak, mivel a biomassza jelentősen alacsonyabb, ha a talaj nedvességtartalma korlátozott (Bell and Quinn 1987; Cheplick 2007).,
alkalmi eset a szaporodási módok kiválasztásában a talajvízszinthez viszonyítva a chasmogamy és cleistogamy növényekben
az Amphicarpaea bracteata mennyiségileg csökkentette a föld alatti vetőmagtermelést száraz talaj alatt (Trapp and Hendrix 1988) (lásd a 2.táblázatot). A szárazság a futók nagy részének halálát okozta, és jelentősen csökkentette a futók föld alatti virágainak és magjainak számát., Mivel a föld alatti virágzást a légi virágzás előtt kezdeményezik, a futók és/vagy a föld alatti virágok nagy száma felszabadíthatja azokat az erőforrásokat, amelyeket azután légi virágok előállításához használtak fel. Ez megakadályozhatta volna a chasmogamous virág számának csökkenését az aszályra reagálva, valamint növelte a légi cleistogamous virágok számát.
egy másik esetben, alacsony víztartalmú talaj alatt, a D. clandestinum (Bell and Quinn 1987) és a Polygonum thunbergii (Kawano et al., 1990) (lásd a 2. táblázatot) egy többszörös szétszóródási stratégia eredménye lehet, amelyben a nagyobb variabilitás lehetőségével rendelkező magok a térben (vagy a nyugalmi időben) új környezetekbe kerülnek (Bell and Quinn 1987).
a reprodukciós módok kiválasztásának általános tendenciája a chasmogamy és cleistogamy növények fényintenzitásához viszonyítva
a szexuális reprodukcióra való elosztás magasabb volt a C. micans (Corff 1993), Viola pubescens( Culley 2002), Impatiens pallida, Impatiens biflora (Schemske 1978), I., capensis (Waller 1980), Impatiens noli-tangere (Masuda and Yahara 1994), A. bracteata (Trapp and Hendrix 1988) és P. thunbergii (Kawano et al. 1990) (lásd a 3. táblázatot). Magas fényviszonyok között kora tavasszal, chasmogamous virágok könnyen kimutatható, és a levegő hőmérséklete elég magas (Motten 1986) a maximális beporzó aktivitás (Culley 2002; Schemske et al. 1978). Magas fény elérhetőség vezethet fokozott fotoszintetikus arányok, ami több erőforrást termel a költséges chasmogamous Virágok (Culley 2002; Waller 1980; Schemske et al. 1978)., Különben is, a termelés, a genetikailag változó utódok el kell kerülni a kis növények, amelyek már jelenleg is a változékonyság az alacsony termékenységgel, mivel a nagy erőművek, biztosított, kisebb módosítás az azt jelenti, fitness nagyobb számú utód, jobban telik a kockázatok outcrossing. Ezenkívül a nagyobb növények utódai gyakrabban szembesülnek a verseny magas szintjével, mint a kisebb növények utódai., Alacsony verseny esetén a hatékony cleistogamyból származó maximális termékenység előnyben részesülne, de nagy verseny esetén a heterózist kifejező outcrossed utódok dominálnának a siker elérésében (Waller 1980). Ezenkívül úgy tűnik, hogy a nagyobb fényintenzitás növeli a túláramlást mind a növekedés fokozásával, mind pedig a nagyobb növényekben a kiszoruló Virágok termelésének közvetlen növelésével. A chasmogamous virágok a felső csomópontok tengelyében helyezkednek el, jelezve, hogy ezeknek a virágoknak a termelése a növény méretétől függ., A kisebb növények soha nem termelnek ilyen sok csomópontot és chasmogamous virágot. A chasmogamous virágok elhelyezése a növényen belül úgy tűnik, hogy alkalmazkodik a beporzó rendelkezésre állásához. Ezeket a felső ágak peremén állítják elő, ahol feltűnőek és könnyen elérhetők. A chasmogamous Virágok napsütéses körülmények között történő nagyobb termelése szintén adaptívnak tekinthető, ha a beporzók előnyben részesítik a napfényes virágokat (Waller 1980; Beattie 1971).,
a fakultatív cleistogamy mint feltételes stratégia bizonyítottan befolyásolja változások fény állapota V. pubescens (Culley 2002), I. pallida, I. biflora (Schemske 1978), és I. noli-tangere (Masuda és Yahara 1994) (lásd 3.táblázat). Arról számoltak be, hogy a cleistogamous Virágok gyenge fényviszonyok mellett jelentek meg, miután a túlméretezett fák leváltak, és a beporzók gyakorlatilag eltűntek. A szirmokkal és egyéb vonzó tulajdonságokkal nem rendelkező Cleistogamous virágok később gyenge fényviszonyok között is megjelenhetnek, mivel kevésbé költségesek a termesztés., Ebben az esetben az önbeporzó cleistogamous virágokat árnyékos környezetben részesítenék előnyben, mert nem függenek a rovar beporzóktól (Culley 2002).
In C. micans (Corff 1993), I. capensis (Waller 1980) és P. thunbergii (Kawano et al. 1990), a növények növelték a chasmogamous virágzat termelését, míg a fényintenzitás növekedése miatt nem volt jelentős hatás a cleistogamous virágzat termelésére (lásd a 3. táblázatot)., A reprodukciós költségek csökkentésével a cleistogamy lehetővé teszi a növény számára, hogy bizonyos vetőmagokat még a növénynövekedéshez kedvezőtlen körülmények között is biztosítson (Corff 1993). Továbbá, a cleistogamous magok, amelyek magasabb alkalmassággal rendelkeznek, döntő fontosságúak lehetnek a népesség fenntartásához (Kawano et al. 1990).,
alkalmi eset a reprodukciós módok kiválasztásában a chasmogamy és cleistogamy növények fényintenzitásához viszonyítva
a Microstegium vimineum esetében a reprodukció nagy része cleistogamy-nak tűnik, ha a körülmények viszonylag jóindulatúak; az árnyékos élőhelyen viszonylag több chasmogamous reprodukció van (Cheplick 2005) (lásd a 3.táblázatot). Ezek az eredmények nem támasztják alá azt az általánosítást, hogy a környezeti feltételek, amelyek “nem optimálisak a növekedéshez és a reprodukcióhoz, előnyben részesíthetik a cleistogamous virágok nagyobb részét” (Campbell et al. 1983)., Mivel az axilláris racémek kialakulása a kormányrúd mentén basipetal, a könnyű rendelkezésre állás feltehetően meghatározza azon magok számát és tömegét, amelyek végül axilláris cleistogamous racemes-en érhetők alacsony fényviszonyok mellett erdei lombkorona alatt, és a terminális racemes-en lévő chasmogamous spikelets-ben beállított magok lehetnek a reprodukció elsődleges módszere (Cheplick 2005).
egy másik esetben nem volt szignifikáns különbség a fénykezelések között az átlagos százalékos biomassza-elosztás tekintetében sem a chasmogamous, sem a cleistogamous reprodukcióra D-ben., clandestinum (Bell and Quinn 1987) (lásd a 3.táblázatot). A fényre adott kifejezett chasmogamous-cleistogamous válasz hiánya azért lehet, mert a fénynek nincs következetes vagy kiváltó hatása a D. clandestinumra a chasmogamous és cleistogamous reprodukcióra (Bell and Quinn 1987).