Lényegében szerint a Buddhista tanítások, az etikai, erkölcsi elvek szabályozzák azt vizsgálja, hogy egy bizonyos műveletet, hogy csatlakozik szerv vagy a beszéd valószínű, hogy káros, hogy az ember önmagát vagy másokat, ezzel elkerülve azokat az intézkedéseket, amelyek valószínű, hogy káros. A buddhizmusban sokat beszélnek egy képzett elméről. Az ügyes elme elkerüli azokat a cselekedeteket, amelyek valószínűleg szenvedést vagy megbánást okoznak.,
A buddhisták erkölcsi magatartása attól függ, hogy vonatkozik-e a laikusságra, a Sanghára vagy a papságra. A laikus buddhistának jó magatartást kell tanúsítania az úgynevezett “öt szabály” gyakorlásával. Ezek nem olyanok, mint mondjuk a Tízparancsolat, amely, ha megszakad, Isten büntetését vonja maga után. Az öt szabály a képzési szabályok, amelyek, ha valamelyiküket megszegjük, tisztában kell lennünk a farfekvéssel, és meg kell vizsgálnunk, hogy a jövőben hogyan lehet elkerülni az ilyen farfekvést. A cselekvés eredménye (amelyet gyakran karmának neveznek) a szándéktól függ, mint maga a cselekvés., Ez kevesebb bűntudatot von maga után, mint a zsidó-keresztény társa. A buddhizmus nagy hangsúlyt fektet az “elmére”, és olyan mentális gyötrelmekre, mint a bűntudat, a szorongás, a bűntudat stb. amit el kell kerülni a nyugodt és békés elme ápolása érdekében. Az öt szabály a következő:
1) a képzés elvégzése a lények életének elkerülése érdekében. Ez a szabály minden élőlényre vonatkozik, nem csak az emberekre. Minden lénynek joga van az életéhez, és ezt a jogot tiszteletben kell tartani.
2) a képzés elvégzése a nem adott dolgok elkerülése érdekében. Ez a szabály tovább megy, mint a puszta lopás., El kell kerülni, hogy semmit, kivéve, ha biztos lehet benne, hogy a célja, hogy az Ön számára.
3)az érzéki kötelességszegés elkerülése érdekében. Ezt az előírást gyakran félrefordítják vagy félreértelmezik, mivel csak a Szexuális kötelességszegésre vonatkoznak, de kiterjed minden érzéki öröm túlzott élvezetére, például a falánkságra, valamint a szexuális jellegű kötelességszegésre.
4), hogy vállalja a képzést, hogy tartózkodjon a hamis beszédtől. Elkerülhető, hogy hazudik, csal, ez az alapelv kiterjed a rágalmazás, valamint a beszéd, ami nem előnyös, hogy a mások jólétével.,
5) vállalja a képzést, hogy tartózkodjon az olyan anyagoktól, amelyek mérgezést és figyelmetlenséget okoznak. Ez a szabály egy speciális kategóriába tartozik, mivel nem utal semmilyen belső gonoszra, mondjuk, maga az alkohol, de az ilyen anyag iránti kényeztetés okozhatja a másik négy szabály megsértését.
ezek az alapszabályok, amelyeket minden laikus buddhista napi képzésére várnak. Különleges szent napokon sok buddhista, különösen a Théraváda hagyományt követők, három további szabályt tartana be a harmadik szabály megerősítésével, hogy betartsák a szigorú cölibátust., A további előírások a következők:
6), hogy tartózkodjanak a nem megfelelő időben történő étkezéstől. Ez azt jelentené, hogy a Theravadin szerzetesek hagyományait követve egyik nap déltől másnap napkeltéig nem étkeznek.
7) tartózkodjon a tánctól, az énekléstől, a zenétől és a szórakoztatástól, valamint tartózkodjon a személy díszítésére vagy szépítésére használt parfümök, dísztárgyak és egyéb tárgyak használatától. Ismét ez a következő szabály.,
8) a magas vagy luxus ágyak használatának tartózkodására irányuló képzés elvégzése a Sangha tagjai által rendszeresen elfogadott szabályok, amelyeket a laikus különleges alkalmakkor követ.
a Mahayana hagyományt követő laikusok, akik Bodhisattva fogadalmat tettek, szigorúan vegetáriánus étrendet is követnek. Ez nem annyira egy további szabály, hanem az első szabály megerősítése; hogy elvégezzük a képzést, hogy elkerüljük a lények életét. A húsevés az élet elvételéhez való hozzájárulásnak tekinthető, közvetett módon, bár lehet.,
A buddhista papság, a Sangha néven ismert, 227-253 szabály szabályozza a férfiak vagy a bhikkhuk iskolájától vagy hagyományától függően, valamint 290-354 szabály, a nők vagy a Bhikkhunis iskolájától vagy hagyományától függően. Ezek a szabályok, amelyeket a Vinaya vagy a buddhista szentírások első gyűjteménye tartalmaz, több csoportra oszthatók, mindegyik büntetést von maga után a farfekvésükért, a farfekvéstől függően., A hímekre vonatkozó első négy szabály, a nőstényekre vonatkozó első nyolc szabály, Parajika vagy a vereség szabályai, azonnali kiutasítást von maga után a rendből. A négy mindkét nemre vonatkozik: nemi közösülés, ember megölése, lopás olyan mértékben, hogy gaol mondatot von maga után, és csodálatos vagy szupernormális erőket követel. A Bhikkhunis további szabályai A férfiakkal való különböző fizikai kapcsolatokra vonatkoznak, amelyek az egyikhez kapcsolódnak, hogy elrejtsék a másik vereségét vagy parajikáját., Halála előtt a Buddha azt az utasítást adta, hogy engedélyezzék a kisebb szabályok elhagyását vagy kiigazítását, ha az uralkodó körülmények ilyen változást követelnek. Ezek a szabályok minden Sangha tagra vonatkoznak, buddhista hagyományuktól függetlenül.
a szabályok értelmezése azonban eltér a mahájána és a Théraváda hagyományoktól. A Theravadinok, különösen a thaiföldiek, azt állítják, hogy betartják ezeket a Szabályokat a törvény betűjéhez, azonban sok esetben az alábbiak inkább elméletben vannak, mint a tényleges gyakorlatban., A Mahayana Sangha úgy értelmezi a szabályt, hogy ne vegyen be ételt nem megfelelő időben, mivel nem azt jelenti, hogy déltől napkeltéig böjtöl, hanem hogy tartózkodjon az étkezések közötti étkezéstől. A böjt szabálya egészségügyi szempontból helytelen lenne, ha a Sangha olyan hideg éghajlaton élne, mint Kína, Korea és Japán. Amikor azt vizsgáljuk, hogy mi az oka annak, hogy ezt a szabályt eredetileg bevezették, arra a következtetésre juthatunk, hogy jelenleg felesleges. Ez volt a gyakorlat a Buddha idején a szerzetesek, hogy menjen a falu azok tálak gyűjteni az élelmiszer., Annak elkerülése érdekében, hogy a falusiakat a szükségesnél jobban megzavarják, a Buddha elrendelte szerzeteseinek, hogy ezt a látogatást naponta egyszer, kora reggel tegyék meg. Ez lehetővé tenné a falusiak számára, hogy szabadon folytassák napi ügyeiket anélkül, hogy megzavarnák az ételt igénylő szerzetesek. Ma természetesen az emberek ételt hoznak a kolostorokba, vagy előkészítik a helyszínen, így az eredeti ok már nem érvényes. Mint azt sokan tudják, néhány Theravadin országban a szerzetesek még mindig a kora reggeli alamizsnájukat töltik, de ez inkább a hagyomány fenntartásának kérdése, mint a szükségszerűség., Emellett az arany és az ezüst, vagyis a pénz kezelését tiltó szabályt a Mahayana Sangha hátránynak tartja, ha szigorúan betartják a mai világban. Úgy értelmezik ezt a szabályt, hogy elkerüljék a gazdagság felhalmozódását, ami kapzsisághoz vezet. A théravadin szerzetesek hajlamosak szőrszálhasogatásra, mivel bár a legtöbben nem nyúlnak hozzá az érmékhez, sokan hitelkártyát és Csekkfüzetet visznek magukkal.
engedjék meg, hogy röviden foglalkozzak az erőszakhoz, háborúhoz és békéhez való buddhista hozzáállással. A Buddha azt mondta a Dhammapadában:
*a győzelem gyűlöletet szül. A legyőzöttek fájdalomban élnek., Szerencsére a békés élő feladja győzelem és vereség.(Dp.15,5) és
* a gyűlöletkeltés soha nem szűnik meg ebben a világban; egyedül a szeretet által szűnnek meg. Ez egy örök törvény. (Dp.1,5)
az első szabály arra a képzésre utal, hogy tartózkodjanak az élőlények károsításától. Bár a történelem rögzíti az úgynevezett buddhista nemzeteket érintő konfliktusokat, ezeket a háborúkat gazdasági vagy hasonló okokból harcolták. A történelem azonban nem rögzíti a buddhizmus propagálása érdekében harcoló háborúkat. A buddhizmus és talán a dzsainizmus egyedülálló ebben a tekintetben., Őszentsége, a Dalai Láma soha nem javasolt fegyveres konfliktust a kommunista Kínai megszálló erők által elkövetett üldözés és kegyetlenség leküzdésére. Mindig is békés és erőszakmentes megoldást szorgalmazott. Tiszteletreméltó Maha Ghosananda, Kambodzsa Legfelsőbb pátriárkája sürgette a Kambodzsaiakat, hogy tegyék félre haragjukat a vörös khmerek népirtása miatt, és egyesítsék nemzetük helyreállítását. Írta:
Kambodzsa szenvedése mély volt. Ebből a szenvedésből nagy együttérzés jön. A nagy együttérzés békés szívet teremt. A békés szív békés embert alkot., A békés ember békés családot alkot. A békés család békés közösséget alkot. A békés közösség békés nemzetet alkot. A békés nemzet békés világot teremt.
vissza a korai történetében a Buddhizmus, Asoka Császár, aki, miután egy véres, de a sikeres hadjárat, uralkodott több mint kétharmada az Indiai szubkontinensen, szenvedett nagy lelkiismeret-furdalást a szenvedést, amit ő okozott, betiltották az állatok leölése, illetve arra buzdította a tantárgyak vezet kedves, toleráns él. Ő is támogatta a toleranciát minden vallással szemben, amelyet pénzügyileg támogatott., Az akkori elterjedt vallások a sramánok vagy vándorló aszkéták, brahminok, Ajivakák és Jainok voltak. Azt javasolta, hogy minden vallás hagyjon fel az Ön dicséretével és mások elítélésével. Kijelentéseit királyságának peremén sziklákra, a főutak mentén lévő oszlopokra és a zarándokok gyülekezésére írták. Számos kórházat hozott létre mind az emberek, mind az állatok számára. Néhány fontos rock ediktuma kijelentette:
1. Asoka elrendelte, hogy banyan fákat és mangó ligeteket ültessenek, pihenőházakat építsenek és kutakat ássanak fél mérföldenként a főutak mentén.
2., Elrendelte minden állat megölésének végét a királyi konyhákban való felhasználásra.
3. Elrendelte az emberek és a vadállatok orvosi ellátását.
4. Engedelmességet parancsolt a szülőknek, nagylelkűséget a papoknak és az aszkétáknak, és takarékosságot a költekezésben.
5. Minden tisztnek a szegények és az idősek jólétéért kell dolgoznia.
6. Feljegyezte azon szándékát, hogy előmozdítsa az összes lény jólétét annak érdekében, hogy adósságát minden lénynek visszafizesse.
7. Minden hitű embert Tisztel.
nem minden buddhista követi az erőszakmentes utat, azonban., A thaiföldi Phra Chittipalwon Főiskola buddhista szerzetese, Phra Kittiwutthi szélsőséges jobboldali nézeteiről ismert. Azt mondta, hogy ez nem az első szabály, amely megöli a kommunistákat. Azt mondta, hogy ha Thaiföldet a kommunista hatalomátvétel veszélye fenyegeti, fegyvert fog a buddhizmus védelmére. Sulak Sivaraksa, egy thaiföldi békeaktivista, a “béke magjai” című könyvében beszámol arról, hogy Phra Kittiwutthi azóta módosította álláspontját azzal, hogy kijelentette: “a kommunizmus vagy a kommunista ideológia megölése nem bűn”., Sulak hozzáteszi, hogy a szerzetes bevallotta, hogy nacionalista érzései fontosabbak, mint buddhista gyakorlata, és hajlandó lenne feladni sárga ruháját, hogy fegyvert vegyen fel Laoszból, Kambodzsából vagy Vietnamból származó kommunista betolakodók ellen. Ezzel szerinte meg fogja őrizni a monarchiát, a nemzetet és a buddhista vallást., Phra Kittiwutthi nézeteivel ellentétben Sulak Sivaraksa arról számol be, hogy a vietnami szerzetes, Thich Nhat Hanh úgy véli, hogy ” a buddhizmus megőrzése nem jelenti azt, hogy fel kell áldoznunk az emberek életét a buddhista hierarchia, kolostorok vagy rituálék védelme érdekében. Még akkor is, ha a buddhizmus mint olyan megszűnik, amikor az emberi élet megmarad, és amikor az emberi méltóság és a szabadság a béke és a szerető kedvesség felé nő, a buddhizmus újjászülethet az emberek szívében.
összefoglalva röviden megemlítek néhány más, a tantervben említett kérdést.,
az érzékek korlátozására vonatkozó harmadik szabály magában foglalja a szexualitást. A buddhistának szem előtt kell tartania a nem megfelelő szexuális tevékenység lehetséges hatásait magukra és másokra. Ez a szabály magában foglalja a házasságtörést is, mivel ez magában foglalja azt a szabályt is, hogy nem szabad szabadon adni azt, amit nem. A kapcsolat valakivel, aki elkötelezett a másik lopás. Hasonlóképpen a nemi erőszak és a gyermekbántalmazás esetében az egyik a másik méltóságát és önbecsülését lopja el. Az egyik a mentális fájdalom oka is, nem is beszélve a fizikai fájdalomról, így az egyik kárt okoz egy másik élőlénynek., Ezért az ilyen viselkedés több szabályt tör fel.
A házasság nem szentség a buddhizmusban, mint más vallásokban. A házasságot a polgári jog szabályozza, a buddhista pedig várhatóan betartja az uralkodó törvényt bármely országban, ahol élnek. A Theravadin hagyomány szerint a szerzeteseket a Vinaya szabályai tiltják a házassági szertartás ösztönzésére vagy végrehajtására., A szabály kimondja:
Ha egy Bhikkhu részt, hogy jár, mint egy go-között egy férfi szándékait, hogy egy nő vagy egy nő szándékait egy férfi, akár a házasság vagy paramourage, még egy ideiglenes megállapodás, ez magában foglalja a kezdeti és későbbi ülésén a Sangha.
sok Theravadin országban a pár polgári ünnepségen házasságukat követően meghívja a szerzeteseket otthonukba, hogy áldási szertartást hajtsanak végre. Ételt és egyéb kellékeket kínálnak a szerzeteseknek, és meghívják a családjukat és a barátaikat, hogy vegyenek részt., A Mahayana hagyományban ugyanaz a szabály teljesen más jelentést közvetít. Így szól:
Ha egy Bhikkshu olyan kedvező helyzetet kíván létrehozni, amellyel egy férfi és egy nő szexuális kötelességszegést követ el, akár önmagában, megrendeléssel, akár üzenetek útján, tevékenysége eredményeként a férfinak és a nőnek találkoznia kell, bűncselekményt követett el.
Ez a szabály nem zárja ki a házasságot, hanem inkább azzal foglalkozik, hogy a szerzetes erkölcstelen célokra vállalja a beszerző szerepét., A nyugati országokban, a keresztény precedenst követve, sok Mahayana szerzetes regisztrált házassági ünnepélyessé válik, így, ha felkérik, házassági ünnepséget lehet végrehajtani a templomban. Általában azokban az országokban, ahol a törvény megengedi, a buddhisták de facto kapcsolatokat fogadnak el. Promiszkuitás lenne homlokát ráncolják, mint a szexuális kötelességszegés, de folyamatos kapcsolat két ember között, belül vagy azon kívül a házasság lenne tekinthető erkölcsi magatartás., Mivel az egyik alapvető buddhista tanítás az, hogy minden változhatatlan és változásnak van kitéve, a pár közötti kapcsolat visszavonhatatlan lebontását ebben a fényben megértenék, így a válást nem tekintenék helytelennek.
ami a bioetikai kérdéseket illeti, elsősorban a buddhizmus különböző hagyományainak vagy iskoláinak hozzáállásáról van szó. Ez az újjászületés fogalmához kötődik, amikor bekövetkezik. A Theravadin hagyomány szerint az újjászületés közvetlenül a halál után következik be., Az elhunyt testét már nem tekintik az előbbi lény részének, így megengedettek az olyan dolgok, mint a boncolások, a szervátültetések stb. Valójában sok Theravadin, különösen Malajziában, ösztönzi az emberi szervek adományozását, mint az adakozás legmagasabb formáját. Gyakran, különösen Vesak, az ünneplés a születés, a megvilágosodás, valamint elhaladó Buddha, véradományok végzik a templom területén. A Mahayana viszont úgy véli,hogy van egy köztes állapot az inkarnációk között, az úgynevezett Antarabhava., A legtöbb ember, aki ezt a hagyományt követi, megpróbálja elkerülni a test megérintését vagy mozgatását, legalább nyolc órával a halál után. Ez természetesen azt jelenti, hogy a szervek addigra haszontalanok lennének egy másik emberi lényre való átvitelhez.
a buddhista munkamorál, valamint az üzleti és szakmai etika ideális esetben szorosan kötődik a környezet tiszteletben tartásához. Jól leírja E. F. Schumacher “kicsi szép” című könyvében:
” míg a materialista elsősorban az áruk iránt érdeklődik, a buddhista elsősorban a felszabadulás iránt érdeklődik., De a Buddhizmus a középső út, ezért semmiképpen sem ellentétes a fizikai jóléttel. A buddhista közgazdaságtan alaphangja az egyszerűség és az erőszakmentesség. Közgazdász szempontból a buddhista életmód csodája a mintájának teljes racionalitása-elképesztően kicsi eszközök, amelyek rendkívül kielégítő eredményekhez vezetnek.,”
Ken Jones a “buddhizmus és társadalmi cselekvés” című folyóiratban megjegyzi: “Schumacher felvázol egy “buddhista közgazdaságot”, amelyben a termelés az anyagi javak (és nem több) középső tartományán alapul, másrészt a természeti környezettel és erőforrásaival való harmónia.
a fenti elvek egyfajta sokszínű és politikailag decentralizált társadalmat sugallnak, a szövetkezeti gazdálkodással és a produktív vagyon tulajdonjogával., Emberi léptékben fogant, legyen szó méretről, összetettségről, szervezésről vagy környezettervezésről, és inkább szelektíven használná a modern technológiát, mintsem önző érdekek szolgálatában használná. Schumacher szavai szerint “az a kérdés, hogy megtaláljuk a fejlődés helyes útját, a középutat, a materialista felfogatlanság és a tradicionalista mozdulatlanság között, röviden, a megfelelő megélhetés megtalálásában”.
a buddhista üzleti gyakorlatot övező elmélet ellenére a kapzsiság sok buddhista országban továbbra is a nap rendjének tűnik., Thaiföldön egy északi szerzetes, Acharn Ponsektajadhammo kampányt vezetett a faipar környezeti vandalizmusa ellen. Thaiföld északi részén a fa kivágása eróziót, áradást okozott, és gazdaságilag tönkretette a kistermelőket. Környezetvédelmi erőfeszítései miatt Acharn Ponsektajadhammo halálos fenyegetéseket kapott, és nemrég letartóztatták. Japánban, egy másik országban, ahol a lakosság többsége buddhista, a bálnák és delfinek megölése még mindig elterjedt. Úgy tűnik, hogy az állatok nem találnak helyet a japán társadalom Csoportos kultúrájában.,
amint az a fentiekből is látható, a buddhista etikai elvek nagyon nemesek, és egy ideális világban gyakorlatuk békéhez és harmóniához vezetne, de sajnos, ahogy a Buddha tanította, az embereket a kapzsiság gyűlölete és téveszméje motiválja – még a buddhisták is.